Polateszt vizsgálat

A polateszt vizsgálat egy műszeres, időigényes vizsgálat (1-1,5 óra), mely a rejtett kancsalság kimutatására, pontos mérésére szolgál, a korrekt látásélesség meghatározása után. Optometrista vizsgálat, vagy gyermekek esetén előzőleg egy pupillatágításban végzett szemészeti vizsgálat is szükséges.

Az alábbi tünetek esetén válhat szükségessé:

tanulási zavar- magatartási zavar (7 éves kor felett végezhető, a vizsgálat viszonylag hosszú időtartama miatt)
fejfájás (homlok, halánték)
koncentrációs nehézségek, nehéz fókuszálás
képernyő előtti gyors fáradás
fáradtság esetén megkettőződő, homályos látás (egyik szem becsukása mellett tud csak olvasni)
szemüveg megszokási problémák
esténként autóvezetés közben jelentkező átmeneti kettőslátás

A rejtett kancsalság

A rejtett kancsalság, amely a látszatra egészséges szempár együttmûködési zavarát jelenti, az állandó fejfájások és rosszullétek mellett könnyen elõidézõje lehet a gyerekek tanulási vagy magatartási zavarainak is illetve a felnőttek fejfájásának, képernyő előtti munka esetén szemfájdalomnak-fáradásnak pl. . A kétszemes együttlátás biztosítja a megfelelõ térlátást, így ha valaki rosszul tájékozódik új helyen, nekimegy tárgyaknak, nem mer fölmenni létrán, csigalépcsõn, az nemcsak pszichológiai vagy egyensúlyi, hanem vizuális zavar következménye is lehet. A problémát sajnos gyakran nem kezelik a súlyának megfelelően.

A nyilvánvaló kancsalságot könnyû felismerni, a rejtett kancsalságot nehezebb, ehhez speciális vizsgálat szükséges. Nyugalmi helyzetben, amikor nem fixálunk, például sötétben, a két szemünk nézővonala a szemizmok folytonos tónusváltozása következtében egymással változó szöget zár be, és csak a fixálás pillanatában a fent említett, binokuláris reflex működése során áll be ”normál” helyzetbe.

Szemfáradékonyság (asthenopia)

Ha a fent említett beállító mozgás nagyfokú, akkor a rejtett kancsalság kompenzálása fáradást okoz. Az agy a két szemet párhuzamos állásra kényszerítheti, de ez fáradékonyságot, fejfájást okozhat.

Pl. olvasáskor, vagy képernyő előtti munka során hamar elfáradunk: Közelre nézéskor a szemeink összetérnek. Ez a konvergencia képességünk. A konvergencia közelpont (normálisan 6 cm-en belüli) kitolódott. A konvergencia képesség oka lehet alkati, vérszegénység, pajzsmirigy túlműködés vagy kimerülés. Konvergencia képtelenség esetén természetesen a mozgató szemideg elégtelenségére is gondolni kell. Kezelése első sorban oki, ennek elégtelensége vagy alkati szemfáradékonyság esetén hasábos szemüveget rendelünk, vagy műtétet végzünk.

A betegek akár megfelelõ dioptriás szemüveg mellett is sokszor panaszkodnak migrénre, hányingerre, fényérzékenységre, bizonytalan térérzésre, esetleg szédülésre, kettõs látásra is. Mozgó tárgyakat nehezen követnek, fáj a szemük, orrgyökük, halántékuk vagy a tarkójuk. Már reggel vörös a szemük, és ez estére csak fokozódik.

A diszlexia egyik oka is lehet rejtett kancsalság. Gyermekorvosok szerint ilyenkor olvasás közben a gyerek szeme elõtt ugrálnak a betûk, elhalványodik a szöveg, nehezen követi a sorokat. A tábláról való másolásnál is nehézségei adódnak. Sokszor meg sem rökönyödik a kérdésen, hogy „Melyik szemeddel nézed a táblát?”, vagy „Szokott-e kikapcsolni az egyik szemed?”. Ugyanis az agy, hogy kis pihenõhöz jusson, idõközönként nem dolgozza fel az egyik szembõl érkezõ ingereket. Ezek a gyerekek gyakran csak félrebillentett fejjel, esetleg iskolában a padon vagy otthon az ágyon fekve hajlandók olvasni, írni vagy tévét nézni. Vagy ha valaki rosszul tájékozódik új helyen, nem mer fölmenni létrán, csigalépcsõn, mindez úgyszintén lehet vizuális zavar következménye.

A rejtett kancsalság, mint probléma, gyakori, de sokaknál nem okoz panaszokat - ez függ az egyén idegrendszerétõl.

Megoldásként prizmás korrekciót javaslunk, mely segítségével a kép a két szemünk ideghártyájának identikus pontjára esik a térlátás megvalósulhat.

Időpontot kérhet, telefonon vagy űrlapunkat kitöltve honlapunkon!