Távollátás (hypermetropia) esetén a szem össztörőereje kisebb, mint szükséges, ezért a fixált tárgy az ideghártya mögé vetül, a tárgyat elmosódottnak látjuk. Az egyébként egészséges szem túl rövid a szaruhártya és a szemlencse törőerejéhez képest, vagy fordítva, a szaruhártya és a lencse törőereje túl kevés a szemgolyó hosszához képest.
Kisfokú távollátás (<+3.0 D ) esetén, főleg a fiataloknak, távolra nincsen látási panaszuk. Azonban olvasáshoz, képernyő előtti munkavégzéshez már a megszokottnál korábban igényelhetnek szemüveget, mely az állandó megerőltetés alól kissé mentesíti a szemeit, és az esetleges égő, szúró, homályos látással járó szemproblémái megoldódhatnak.
Közepes és nagyfokú távollátás esetén már minden távolságra szükséges a megfelelő szemüveg viselése, fiatalon elég a távoli korrekció állandó viselése, 45-50 éves kortól azonban a középtávolságra szolgáló munkaszemüveget, vagy állandó viseletre a multifokális szemüveget javasoljuk.
Időskori távollátás (presbyopia) esetén 40-45 éves kortól kezdődően szemlencsénk fokozatosan elveszíti rugalmasságát/alkalmazkodóképességét, ezért egyre erősebb olvasószemüvegre, később minden távolságra megoldást nyújtó multifokális/progresszív szemüveglencsére van szükség.
A szemünk a távolságokhoz izommunkával, a szemlencsénk törőerejének növelésével-csökkentésével/domborításával alkalmazkodik.
A távollátó szem korrekció nélkül bármilyen távolságra is csak úgy lát élesen, ha növeli a nagyítóképességét a szemlencse domborításával. Minden távolságban használnia kell ezen belső szemizmokat. A szemlencse domborításával, a szemünk , törőerejét meghatározott mértékig tudja növelni, ez magyarázza, hogy a túllátó szem, a maximális szemlencsedomborítás-kapacitásig ki tudja élesíteni a képet szemüveg nélkül is. A baj akkor van, amikor a közeli olvasáshoz a szükséges nagyítóképességet az illető már "távolra nézéshez elhasználja". Így olvasási panasza lesz.
Közelnézéskor ezen izommunkán kívűl, reflexesen, szemeinket összetérítjük/konvergálunk, pupillánk beszűkül. Érthető, ha ezen folyamat már távolba látáshoz is aktiválódik, kancsalnak látszhatunk.
Ezen izomzat, állandó munkája során, görcsös állapotba kerülhet, nem tud ellazulni a szemvizsgálat során még az eléhelyezett lencsék segítségével sem. Megoldásként ilyenkor szemcseppel átmenetileg kikapcsoljuk a működését, 2-3 órára vagy 12-24 órára, mely a pupilla egyidejű kitágulásával jár. Ennek hatására a páciens homályosan lát és érzékelheti, hogy a szemlencse állandó domborítása nélkül milyen a látásélessége. Próbelencsékkel így objektíven meghatározhatjuk a szükséges dioptriát.