« Gyermek szemvizsgálat

Kancsalság (Strabismus)

Kancsalság a kétszememes együttlátás hiánya. A két szem által érzékelt képet az agyunk nem tudja egy képpé összeilleszteni, nem alakul ki térlátás, csak az egyik szemünk képét "veszi figyelembe".

 A kancsalság nemcsak szépséghiba, hanem egy életre szóló hátrányt jelenthet. A tompalátás kezelés nélkül gyakorlatilag a térlátás teljes hiányához, egy szemes látás kialakulásához vezet.

Leggyakrabban a két szem nézővonala eltér egymástól (az egyik szem kjifelé vagy befelé kancsalít), de a kancsalság egy formája az is, ha a látszólag egyező nézővonalak ellenére sem alakul ki a térlátás  (rejtett kancsalság, lsd lent).

Az alapok áttekintésével könnyen megérthető ez az egyébként reflex-folyamat.

A binokuláris látás - a két szem együttes használata

Látáskor a tárgyakról mindkét szemünk ideghártyáján keletkezik kép. A két képet azonban csak akkor látjuk egynek, ha azok a két szem ideghártyán egymásnak megfelelő pontokra esnek.

Az újszülött még nem lát élesen, két szemét még nem használja együtt. Ezeket a képességeket a növekedés folyamán meg kell tanulnia, akár csak a járást, a beszédet. Míg a látásélesség a szemgolyó növekedésével sokat javul az első életév során; a térlátás képessége csak kb. 5-7 éves korra válik a felnőttekéhez hasonlóan teljessé.

Három hónapos korban kezd kialakulni a kétszemes látás első fokozata:amikor a két szemmel külön látott képeket egyidejűleg észleli, "egymásra fektetve" (a szimultán percepció) .

Hat-tizenkét hónapos korban a két szemmel látott tárgyakat már nemcsak egymásra fekteti, hanem az agykérgi tevékenység következtében egy képpé formálja, "összeolvasztja". Ezt követi a térlátás kialakulása, amely egy-másfél éves kortól kezdve fokozatosan fejlődik és tökéletesedik. A fejlődés, tanulás éveket vesz igénybe s teljessé csak öt éves kor után válik .A binokuláris látás reflextermészetű, mégpedig úgynevezett feltételes reflex, mely tanulás után válik automatikussá.

Valódi kancsalság (strabismus)

A továbbiakban a leggyakrabban előforduló, fénytörési hiba okozta kancsalságról beszélünk.

Egyoldali kancsalság esetén az egyik szem - amelyiknek eredetileg is jobb volt a fénytörése -fixál, a másik kancsalít. A két szem ezt a helyzetet minden tekintési irányban megtartja.  Igen súlyos állapotnak kell tekinteni, mert rendszerint nagyfokú tompalátással (amblyopiával) társul. Tompalátás esetén a rosszabb fénytörésű szem használatáról "leszokik" az agy látóközpontja, és ennek következtében - kezelés hiányában - véglegesen elveszhet a kancsalító szemen az éleslátás képessége.

A kétoldali kancsalság esetén is fixál az egyik, kancsalít a másik szem, azonban ez a szerep felcserélődik, időnként a jobb, máskor a bal szemet érinti. A szemek váltakozó használata következtében azonban nem alakul ki nagyfokú tompalátás. A kancsalító szemen ugyan fellép a képelnyomás (szuppresszió), de amikor újra fixál, akkor ez a másik szemen érvényesül.

A vizsgálat során jelentősége van a ferde fejtartásnak, esetleg az egyik szem becsukásának, a szaruhártyán keletkező fényreflexkép (szülő által otthon is tesztelhető) helyzetének.

 Egyenes előretekintéskor a reflexképek a két szem szaruhártyájának azonos helyére esnek. Ilyenkor a két szem nézővonala, amely összeköti a retinán keletkező képet a fixált tárggyal, párhuzamos. Közelre nézéskor a nézővonalak egymással szöget zárnak be és a reflexképek a szaruhártya közepétől kifelé helyeződnek. A reflexképek helye alapján megbecsülhető a kancsalság szöge, vagyis az a szög, amelyet a fixáló és a kancsalító szem nézővonala zár be. Miután azonban a két szem nézővonalának egészen csekély - a külső szemlélő számára szinte észrevehetetlen - eltérése is vezethet súlyos tompalátás kialakulásához, a reflexképek vizsgálatának módszere soha nem elegendő a kancsalság kizárására.

A kancsalság gyógyítása


Időben észlelve és kezelve azonban jók a gyógyulás esélyei. 3 éves kor alatt a látórendszer még rugalmas, jól "tanítható", 6 éves kor felett viszont már nehezebben befolyásolható az érintett szemen az éleslátás elvesztésének folyamata. Amint a szülő észreveszi gyermekénél a kancsalságot, vagy csak a leghalványabb gyanú felmerül benne ( pl. ha a gyerek sokat hunyorog, vagy ferdén tartja a fejét), azonnal forduljon szakorvoshoz. A gyógyítás további feltétele az orvos és a szülő állandó és szünet nélküli kapcsolata, mert a kezelés évekig eltarthat. Ez sok türelmet és kitartást igényel a szülő részéről, ami azonban a tét nagysága: a gyermek egész életére szóló jó látása miatt nélkülözhetetlen. Ha a gyermek kancsalítani kezd, első és legfontosabb feladat a fénytörés meghatározása és az egyénre szabott javító szemüveg elrendelése.

Fontos, hogy a gyermek a szemüvegét egész nap használja, és a szülő ne engedje, hogy időnként, akár 1-2 órára levegye. Ajánlatos tartalékszemüveget is beszerezni, hogy a gyermek, a szemüveg eltörése esetén se maradjon egy percre sem korrekció nélkül.

Kellő időben, azaz a kancsalság kialakulása után néhány héttel, megfelelő szemüveg hordása azt eredményezheti, hogy a szemek állása párhuzamos lesz.

Amennyiben a szemüveg viselése mellett is észlelhető kancsalság, illetve ha tompalátás áll fenn, a szakember ideiglenesen a szem letakarását rendelheti el. Eleinte folyamatosan a jól látó szemet kell letakarni, ezáltal éleslátásra "kényszerítve" a kancsalító szemet. Később - amikor sikerült javítani a tompalátást - rövid időközökre át kell tenni a takarást a másik szemre. A kezelés váltott takarással fejeződik be, amelynek célja a jobb és bal szem közti dominancia kiküszöbölése.

A teljes látásélesség elérését követően, ha a beteg változatlanul kancsalít, műtétre kerülhet sor. Ennek optimális időpontja a három és fél - négy éves életkor között van. A műtét célja, hogy a kancsalsági szög öt fok alá csökkenjen. (Ún. hasáb korrekció alkalmazható, ha a távoli és közeli kancsalsági szög azonos, bifokális szemüveg pedig abban az esetben, ha a közelnézéskor a kancsalsági szög nő

A rejtett kancsalság

A rejtett kancsalság, amely a látszatra egészséges szempár együttmûködési zavarát jelenti, az állandó fejfájások és rosszullétek mellett könnyen elõidézõje lehet a gyerekek tanulási vagy magatartási zavarainak is. A kétszemes együttlátás biztosítja a megfelelõ térlátást, így ha valaki rosszul tájékozódik új helyen, nekimegy tárgyaknak, nem mer fölmenni létrán, csigalépcsõn, az nemcsak pszichológiai vagy egyensúlyi, hanem vizuális zavar következménye is lehet. A problémát sajnos gyakran nem kezelik a súlyának megfelelően.

A nyilvánvaló kancsalságot könnyû felismerni, a rejtett kancsalságot nehezebb, ehhez speciális vizsgálat szükséges. Nyugalmi helyzetben, amikor nem fixálunk, például sötétben, a két szemünk nézővonala a szemizmok folytonos tónusváltozása következtében egymással változó szöget zár be, és csak a fixálás pillanatában a fent említett, binokuláris reflex működése során áll be ”normál” helyzetbe.

Szemfáradékonyság (asthenopia)

Ha a fent említett beállító mozgás nagyfokú, akkor a rejtett kancsalság kompenzálása fáradást okoz. Az agy a két szemet párhuzamos állásra kényszerítheti, de ez fáradékonyságot, fejfájást okozhat.

Pl. olvasáskor, vagy képernyő előtti munka során hamar elfáradunk: Közelre nézéskor a szemeink összetérnek. Ez a konvergencia képességünk. A konvergencia közelpont (normálisan 6 cm-en belüli) kitolódott. A konvergencia képesség oka lehet alkati, vérszegénység, pajzsmirigy túlműködés vagy kimerülés. Konvergencia képtelenség esetén természetesen a mozgató szemideg elégtelenségére is gondolni kell. Kezelése első sorban oki, ennek elégtelensége vagy alkati szemfáradékonyság esetén hasábos szemüveget rendelünk, vagy műtétet végzünk.

A betegek akár megfelelõ dioptriás szemüveg mellett is sokszor panaszkodnak migrénre, hányingerre, fényérzékenységre, bizonytalan térérzésre, esetleg szédülésre, kettõs látásra is. Mozgó tárgyakat nehezen követnek, fáj a szemük, orrgyökük, halántékuk vagy a tarkójuk. Már reggel vörös a szemük, és ez estére csak fokozódik.

A diszlexia egyik oka is lehet rejtett kancsalság. Gyermekorvosok szerint ilyenkor olvasás közben a gyerek szeme elõtt ugrálnak a betûk, elhalványodik a szöveg, nehezen követi a sorokat. A tábláról való másolásnál is nehézségei adódnak. Sokszor meg sem rökönyödik a kérdésen, hogy „Melyik szemeddel nézed a táblát?”, vagy „Szokott-e kikapcsolni az egyik szemed?”. Ugyanis az agy, hogy kis pihenõhöz jusson, idõközönként nem dolgozza fel az egyik szembõl érkezõ ingereket. Ezek a gyerekek gyakran csak félrebillentett fejjel, esetleg iskolában a padon vagy otthon az ágyon fekve hajlandók olvasni, írni vagy tévét nézni. Vagy ha valaki rosszul tájékozódik új helyen, nem mer fölmenni létrán, csigalépcsõn, mindez úgyszintén lehet vizuális zavar következménye.
A rejtett kancsalság mint probléma gyakori, sokaknál nem okoz panaszokat - ez függ az egyén idegrendszerétõl.
Panasz esetén prizmás korrekciót javaslunk, mely segítségével a kép a két szemünk ideghártyájának identikus pontjára esik a térlátás megvalósulhat.