« Látásvizsgálat felnőtteknek

Rövidlátás (Myopia)

• nem látja élesen a közlekedési táblákat?
• moziban a feliratos filmek olvasása nehézséget okoz?
• sokat hunyorog?
• nem ismeri fel az utcán az embereket, csak közelebbről ?

Rövidlátás (myopia) esetén a szem össztörőereje nagyobb, mint szükséges, ezért a fixált tárgy az ideghártya elé vetül, a tárgyat elmosódottnak látjuk. Az egyébként egészséges szem túl hosszú a szaruhártya és a szemlencse törőerejéhez képest, vagy fordítva, a szaruhártya és a lencse törőereje túl nagy a szemgolyó hosszához képest.

Átmeneti rövidlátóságot okozhatnak bizonyos gyógyszerek, vagy más szembetegségek ( szürkehályog, keratoconus)is vagy pl. emelkedett vércukorszint is.

A rövidlátás korrigálható kontaktlencsével, vagy szemüveggel, negatív törőerejű ("mínuszos"), konkáv lencsével, vagy lézeres szemműtéttel. Ez utóbbi a nagyfokú myopiával együttjáró szemfenéki elváltozásokon nem változtat!

A rövidlátás erősségétől függően látunk távolra homályosan. Minél nagyobb szemünk össztörőereje/minél erősebb rövidlátás áll fenn, annál közelebbi az a távolság, amelyre még élesen látunk. Egy kb -3.0 D rövidlátó ember korrekció nélkül csak kb. 30-40 cm távolságban lát élesen.

Az egyszerű, enyhe rövidlátás a rövidlátás leggyakoribb típusa. A statisztikai adatok alapján feltételezik, hogy örökletes és környezeti tényezők egyaránt hozzájárulnak kialakulásához. A rövidlátás nem beteges, jól korrigálható fiziológiai formája.Többnyire gyenge, vagy közepes erősségű.

Megkülönböztethetünk még közepes fokú, vagy nagyfokú myopiát. A közepes és a nagyfokú myopia együtt járhat számos, a látóélességet rontó szemfenéki degeneratív folyamattal.

A rövidlátás retinaleválásra hajlamosíthat, ezért közepes és nagyfokú myopia esetén évente jelentkezzen szemfenékvizsgálatra, az esetleges ideghártya rendellenességek kiszűrése céljából. 

Szemünk össztörőerejét a szaruhártyánk és a szemlencsénk törőerejének (nagyításának) összege határozza meg.

A szemünk a távolságokhoz a szemlencsénk törőerejének növelésével-csökkentésével alkalmazkodik. Alaphelyzetben távolra nézéskor a szemlencsénk nyugalmi helyzetben van, a tartó izomzat nyugalomban van. Ezen izomzat megfeszülése a lencse domborítását-nagyításának növelését eredményezi, ezért látunk közeli dolgokat is élesen. Nyugalmi helyzetből a tartó izomzat csak növelni tudja a törőerőt, csökkenteni nem.

A rövidlátó szem korrekció nélkül csak azokat a tárgyakat (közeli) látja élesen, melyek nagyításához a szem össztörőereje kell. Ellentétben a túllátó szemmel, ahol az össztörőerő kisebb mint kellene, és semmilyen távolságban sem lát nagyítás nélkül élesen.  A szemlencse domborításával, a szemünk, törőerejét meghatározott mértékig tudja növelni, ez magyarázza, hogy a túllátó szem, a maximális szemlencsedomborítás-kapacitásig ki tudja élesíteni a képet szemüveg nélkül is. A baj akkor van, amikor a közeli olvasáshoz a szükséges nagyítóképességet az illető már "távolra nézéshez elhasználja". Így olvasási panasza lesz.